5/ 5

<h2 class=""><strong>Lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű mag (Plantago lanceolata)</strong></h2> <h2><span style="color: #f80000;"><strong>Ár egy csomag 560 (1g) magokat.</strong></span></h2> <p style="color: #202122; font-size: 14px;">A<span>&nbsp;</span><b>lándzsás útifű</b><span>&nbsp;</span>vagy<span>&nbsp;</span><b>keskeny levelű útifű</b><span>&nbsp;</span><i>(Plantago lanceolata)</i><span>&nbsp;</span>az<span>&nbsp;</span>ajakosvirágúak<span>&nbsp;</span><i>(Lamiales)</i><span>&nbsp;</span>rendjébe, az<span>&nbsp;</span>útifűfélék<span>&nbsp;</span><i>(Plantaginaceae)</i><span>&nbsp;</span>családjába, a<span>&nbsp;</span><i>Plantago</i><span>&nbsp;</span>nemzetségbe tartozó<span>&nbsp;</span>lágy szárú növényfaj. Rétek, legelők, útszegélyek, taposott gyomtársulások világszerte elterjedt jellegzetes<span>&nbsp;</span>évelő,<span>&nbsp;</span>tőrózsás<span>&nbsp;</span>növénye.<span>&nbsp;</span>Pollendiagramokban<span>&nbsp;</span>a<span>&nbsp;</span>mezőgazdaság<span>&nbsp;</span>jelzője lehet.</p> <p style="color: #202122; font-size: 14px;">Népies nevei: kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu.</p> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;"><span class="mw-headline" id="Jellemzői">Jellemzői</span></h2> <p>20–40&nbsp;cm magas lágy szárú, évelő növény. Főgyökeres<span>&nbsp;</span>gyöktörzs<span>&nbsp;</span>jellemzi, rövid, barázdált, rostos szártagú<span>&nbsp;</span>hajtásain<span>&nbsp;</span>csak lándzsa alakú, 3-5 hosszanti, ívesen futó erezetű, ép szélű tőlevelek vannak. Az apró, 1–3&nbsp;cm hosszú, kb. 4&nbsp;mm széles, fehéres<span>&nbsp;</span>virágok<span>&nbsp;</span>tömött hengeres vagy gömbös füzérben állnak, sorrendben alulról felfelé nyílnak ki. A sárgásfehér porzók hosszabbak a négytagú, barnás szegélyű pártánál, így feltűnően kiállnak a<span>&nbsp;</span>virágzat<span>&nbsp;</span>szintjétől. Szélbeporzású, pollenjének 8-14 pórusát<span>&nbsp;</span><i>annulus</i><span>&nbsp;</span>veszi körül. Májustól októberig virágzik. Virágpora közepes mértékben allergizál, jelentősége kicsi, pedig a pollenszemek száma portokonként 7700 is lehet. Hosszúkás toktermésében rekeszekben ülő, csónak formájú magok találhatók.</p> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;"><span id="El.C5.91fordul.C3.A1sa"></span><span class="mw-headline" id="Előfordulása">Előfordulása</span></h2> <p>Mezőkön, réteken, erdőszéleken gyakori növény. Egész<span>&nbsp;</span>Európában, sőt csaknem az egész világon elterjedt.<sup id="cite_ref-1" class="reference">[1]</sup></p> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;"><span id="Gy.C5.B1jt.C3.A9se"></span><span class="mw-headline" id="Gyűjtése">Gyűjtése</span></h2> <p>Levelét a virágzás kezdetéig gyűjtjük, és 30-50&nbsp;°C-on gyorsan szárítjuk. Magját száraz időben, augusztustól októberig szedjük.</p> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;"><span id="Gy.C3.B3gyhat.C3.A1sa"></span><span class="mw-headline" id="Gyógyhatása">Gyógyhatása</span></h2> <p>A növényt<span>&nbsp;</span>gyógynövényként<span>&nbsp;</span>használják. Fő hatóanyaga az<span>&nbsp;</span>aukubin<span>&nbsp;</span>glikozid, de tartalmaz még polifenolokat, nyálka-poliszacharidokat, C-vitamint, cserzőanyagot, kovasavat, káliumot, cinket.</p> <p>Közeli rokona a<span>&nbsp;</span>nagy útifűnek<span>&nbsp;</span><i>(Plantago major)</i>, valamint a<span>&nbsp;</span>réti útifűnek<span>&nbsp;</span><i>(Plantago media)</i>. A<span>&nbsp;</span>gyógyszeripar<span>&nbsp;</span>és a népgyógyászat mindhárom faj leveleit felhasználja.</p> <p>A lándzsás útifű jó baktériumölő,<span>&nbsp;</span>gyulladáscsökkentő, és sebgyógyító, ezért összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb<span>&nbsp;</span>égési sérülések<span>&nbsp;</span>esetén. A légutak gyulladásos megbetegedéseiben, köhögés csillapítására, köptetőként használják<span>&nbsp;</span>baktériumölő,<span>&nbsp;</span>gyulladáscsökkentő<span>&nbsp;</span>hatása miatt. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását, szünteti a köhögési ingert. Ártalmatlansága miatt a<span>&nbsp;</span>gyermekgyógyászatban<span>&nbsp;</span>is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha<span>&nbsp;</span>hashajtó<span>&nbsp;</span>szerként is használatos.</p> <p>Külsőleg a népgyógyászat bőrsérülésekre, vágott és gennyes sebekre, nehezen gyógyuló fekélyekre és<span>&nbsp;</span>vérzéscsillapításra<span>&nbsp;</span>használta. Az útifű friss levelét nehezen gyógyuló sebekre szokás tenni: fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet, elősegíti a véralvadást.</p> <h3 style="color: #000000; font-size: 1.2em;"><span id="Felhaszn.C3.A1l.C3.A1sa"></span><span class="mw-headline" id="Felhasználása">Felhasználása</span></h3> <p><b>Útifű tea:</b><span>&nbsp;</span>Csészénként 1 púpozott kanálnyi útifüvet leforrázunk, fél perc múlva leszűrjük. A naponta frissen elkészített teából 2 csészényit kortyolgatunk el.<span>&nbsp;</span>Vese- vagy<span>&nbsp;</span>epekőképződés<span>&nbsp;</span>esetén a teához napi 8 g magot kell a teával együtt bevenni.</p> <p><b>Útifű tea:</b><span>&nbsp;</span>Forrázzunk le 2-3 dl forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Kívánság szerint<span>&nbsp;</span>mézzel<span>&nbsp;</span>édesíthető. Naponta 2-3 csésze teát fogyasszunk. Teája nyálkaoldó és<span>&nbsp;</span>köhögéscsillapító,<span>&nbsp;</span>légúti megbetegedések<span>&nbsp;</span>esetén használják.</p> <p><b>Friss levélpép:</b><span>&nbsp;</span>fog-,<span>&nbsp;</span>fej-,<span>&nbsp;</span>fülfájás<span>&nbsp;</span>esetén, nyílt<span>&nbsp;</span>sebek, csípések,<span>&nbsp;</span>kígyómarás<span>&nbsp;</span>kezelésére használják.</p> <p><b>Szirup:</b><span>&nbsp;</span>Forrázunk le 3 dl vízzel 1 maréknyi friss vagy szárított útifűlevelet, és hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le. A főzetet újfent forraljuk fel, majd kis lángon sűrítsük be, és keverjünk hozzá 150-200 g mézet. Főleg a gyermekek használják, naponta 1-2 evőkanálnyi fogyasztása ajánlott.</p> <p><b>Borogatás és gargarizálásra:</b><span>&nbsp;</span>Csészénként 2 tk. szárított lándzsás útifüvet leöntünk hideg vízzel, gyakori kevergetés mellett 1 órán át állni hagyjuk. Alkalmazható a száj és toroknyálkahártya, illetve a<span>&nbsp;</span>bőr<span>&nbsp;</span>gyulladásainak kezelésére.</p> <p><b>Ellenjavallat:</b><span>&nbsp;</span>A szem és a szemhéj fertőzés esetén legelőször kérjük ki orvosunk véleményét.<span>&nbsp;</span>Várandósság<span>&nbsp;</span>és<span>&nbsp;</span>szoptatás<span>&nbsp;</span>ideje alatt belsőleg történő alkalmazása, nagy mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott!</p> <br> <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

VE 216 (1g)

5/ 5

<h2><strong>Kulikhara, Kokilaksah (Asteracantha longifolia) magjai</strong></h2> <h2><span style="color: #f80000;"><strong>A 450 (1 g) mag csomagjának ára.</strong></span></h2> Az Asteracantha longifolia lágyszárú, gyógynövény az acanthus családban, amely mocsaras helyeken növekszik, és őshonos trópusi Ázsiában és Afrikában. Indiában közismert néven kokilaksha vagy gokulakanta, Srí Lankán pedig neeramulli. Keralában vayalchulli-nak (വയൽച് called) hívják. Tamilban Neermullinak (நீர்முள்ளி) hívják.<br><br>Kulikhara, Kokilaksah, A Longleveles Barleria (Asteracantha longifolia) Nees (Acanthaceae) az ayurvédikus gyógyszer, a „Kokilaaksha” és az Unani gyógyszer, a Talimakhana forrása. A mag fanyar, keserű, afrodiziákum, tonik, nyugtató, a vér betegségei ellen használják. A növényről ismert, hogy daganatellenes, hipoglikémiás, afrodiziákum, antibakteriális, szabad gyököket eltávolító és lipidperoxidáló, hepatoprotektív és hematopoietikus aktivitással rendelkezik. Lupeolt, stigmaszterint, közleményt, zsírsavakat és alkaloidokat tartalmaz. Ez az áttekintő cikk a Talimakhana fitokémiai, farmakológiai és egyéb fontos szempontjaira összpontosít<br><br>Felhasználás: A gyökerek édesek, savanykák, keserűek, hűtőközegek, vízhajtók, gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, vérképző, májvédő és erősítő hatásúak. Hasznos gyulladások, hiperdipszia, ideghólyag, sárgaság és hólyagkő esetén. Felfújás és vérhas esetén is alkalmazzák. A levelek vérképző, májvédő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, fájdalomcsillapító, cukorbetegség elleni, gyomor-, szem-, vízhajtó és májtónusosak. Májelzáródás, sárgaság, ízületi gyulladás, reuma és az urinogenitális traktus betegségei esetén alkalmazzák. Hasznos a puffadás és más gyomorral kapcsolatos betegségek esetén. Hasznos vérszegénységben és vérbetegségek kezelésében. A vércukorszint csökkentésére szolgál. A mag kocsonyás, lázas, fiatalító és idegtónusú. Égő érzések, láz és fejfájás esetén alkalmazzák. Hasmenés és vérhas esetén is alkalmazzák. Hasmenésre az írókkal vagy savóval kevert magvak pasztáját adják. A gyökerek főzetét vizelethajtóként, valamint reuma, gonorrhoea és a genito-húgyúti traktus, sárgaság és anasarca egyéb betegségeinek kezelésére használják.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

VE 207 (1g)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Óriás babmag Eureka</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 10&nbsp;(10 g) magot.</strong></span></h2> Az Eureka fehér, bokros bab rendkívül nagy szemű. Erős habitus, átlagos növénymagasság 35–40 cm. Az Eureka bab kiváló hozamú és ellenáll a betegségeknek.<br><br>Remek íze van, és fontos azt mondani, hogy könnyen és gyorsan főz. Alkalmas friss felhasználásra, de ipari feldolgozásra is. <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

VE 174 (10g)

5/ 5

<h2><strong>Csilipaprika mag Dieghito Jalapeno</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 5 magot.</strong></span></h2> A Dieghito Jalapeno (Capsicum annuum) paprika Olaszországból érkezik hozzánk. A jelentések szerint a Jalapeno Farmers Market és egy ismeretlen fajta keresztezése. Vagy az olaszok egyszerűen nem akarják, hogy megtudjuk, mi ez a másik fajta.<br><br>2020-tól állítólag F5 generációról van szó. A Dieghito Jalapeno chile zöldtől vörösig érik, repedező vonalakkal vagy parafával a külső bőrén. A paprika egyedülálló, mivel szív vagy kerek alakú. Nagyon lédúsak, a fűszeresség az enyhe és a közepes tartományig terjed.<br><br>A Dieghito Jalapeno paprika kiválóan alkalmas pörköléshez, töltelékhez, salsa és pácoláshoz.<br><br>Íze Jalapeno, de több édességgel. A Dieghito Jalapeno chile növények akár 1,2 méter magasak is.<br><br>A legvastagabb falú paprika, amit valaha láttunk.<br><br>Nagyon édesek és nagyon enyheek, időnként alig vagy alig fűszeresek.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

C 18 D (5 S)

5/ 5

<h2><strong>Vaddinnyemagok Cucumis melo Agrestis</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 5 magot.</strong></span></h2> Szelíd, egyéves hegymászó, amely 1,5 m-ig (5 láb) megnő, karcsú szárakkal, a szélén fogazott, lekerekített levelekkel és apró sárga virágokkal, amelyeket kicsi, ehető, zöldes vagy sárga, fehéres színű gyümölcsök követnek. Élhetjük nyersen, éretten, vagy zöldségként főzhetjük éretlen állapotukban, de egyes növények gyümölcse keserű. Indiában a szárított és őrölt port továbbra is népszerű húslágyítónak használják. A magvakból étolajat termelnek.<br><br><strong>Orvosi felhasználás</strong><br>A gyümölcsök hűsítő tisztítóként vagy bőrnedvesítő szerként használhatók. Elsősegélyként égési sérülések és karcolások esetén is alkalmazzák őket. A magok köhögéscsillapító, emésztő, lázas és vermiform. Öblítőszerként használva az egész magot a maghéjjal együtt finom lisztté őröljük, majd emulzióvá alakítjuk és megesszük. Ezután tisztítást kell végezni annak érdekében, hogy a csíkok vagy más paraziták kiürüljenek a testből. A gyökér vizelethajtó és hánytató hatású. A gyógynövényes pasztát tömörítésként alkalmazzák, ha valakinek nehézségei vannak a vizelettel.

PK 23 (10 S)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Szuper ritka Carica papaya Gabon Dinnye mag</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 5 magot.</strong></span></h2> <p>Ritka papaya fajta, amelyet Közép-Afrikában termesztenek. A növények nagy mennyiségű, szinte gömb alakú gyümölcsöt teremnek, amely kiváló ízű és állagú.<br><br>Mivel ez a papaya nem nő magasra (mini), kiválóan alkalmas virágcserepekben való termesztésre. Már a vetés után egy évvel meghozza gyümölcsét.&nbsp;</p>

V 22 GM (5 S)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Saskatoon Serviceberry mag (Amelanchier alnifolia)</strong></h2> <div> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 5 magot.</strong></span></h2> </div> <div>Az Amelanchier alnifolia, a saskatoon, a csendes-óceáni szolgálati szeder, a nyugati szeder, az éger leveles árnyék, a törpe árnyék, a chuckley körte vagy a nyugati medúza, ehető bogyós gyümölcsű cserje, Észak-Amerikában őshonos Alaszkától Kanadának nyugati részén és az Egyesült Államok nyugati és észak-középső része.<br /><br />A virágzás elhalványulása után a gyümölcsök június második felében vagy július elején jelennek meg, ezért egy másik közönséges neve, a Juneberry. Ezek a rengeteg piros-lilás gyümölcsök édesek és lédúsak, puha textúrájúak, és ízük szerint gyakran hasonlítanak az almához. Ez egészen természetes, mivel ők az almacsalád tagjai. A gyümölcsök átmérője kb. 1 / 4–1 / 2 hüvelyk, a körte- vagy almaszerű magban 2–5 nagyon kicsi mag van. Méretében és alakjában hasonlítanak a magas bokros áfonyára, de nem állnak kapcsolatban az áfonyával.<br /><br />Azt hihetnénk, hogy a szép virágzás és a finom gyümölcs elegendő ajándék lesz ezekről a fákról, de ősszel az ovális vagy hosszúkás levelek, 2–5 hüvelyk hosszúak és 1–2 hüvelykesek, a sárga-narancs csodálatos árnyalataivá válnak. vöröses-lilára, mielőtt leesnének az alatta lévő föld szőnyegére.<br /><br />Télen az ágak lekerekített formája szürkétől fekete színig kellemes a szemnek, amíg az új vörös-barna gallyak tavasszal újra meg nem kezdik a ciklust. Maga a kéreg érdekes, szorosan tartja a törzs (ek) et és ágakat, nagyon jellegzetes függőleges vonalakkal rendelkezik. Pikkelyesebbé válik, ahogy a fa érik.<br /><br />Felhasználás: Csodálatos tájnövény, a virágok, a lombozat és a kéreg egész évben vonzóak. Nem invazív, a Serviceberry félelem nélkül ültethető más cserjés vagy fás ágyakba, vagy mintanövényként. Nagyon ellenáll a légszennyezésnek, egyetlen törzsdel vagy több törzsű ligettel is termeszthetőek. Kiváló szélvédelmet nyújtanak, ha meglehetősen szorosan egymás mellé ültetik őket, így az ágak összefonódva élő kerítést alkothatnak.<br /><br />Gazdaságilag a Serviceberry fájából időnként szerszámnyéleket készítenek, de az emberekhez és az élővilághoz leggyakrabban hozzájárul a finom bogyók.<br /><br />Bogyók: Ízében édes, a gyümölcsöket a kanadai őslakosok már régóta fogyasztják pemmikánként, szárított húskészítményként, amelyhez ízesítő és tartósítószerként Saskatoon bogyókat adnak. Gyakran használják pitékben, lekvárokban, borokban, almaborban, sörökben, és a szárított áfonyához hasonló cukorral infúziós bogyókban gabonafélékhez, nyomkeverékhez és snackekhez, Nutritional </div>

V 208 AA (5 S)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Foszlóslevelű pálmaliliom mag (Yucca filamentosa)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 5 magot.</strong></span></h2> Általában törzs nélküli, 75 cm (30 hüvelyk) hosszú, rostos, kékeszöld, pántos levelű fejjel többszörös. Az Y. filamentosát a levélszélek mentén fehér, szálas szálak könnyen megkülönböztetik a többi yucca fajtól. Virágszárak akár 3 m (10 láb) magas medvetömegű függő krémvirágok a nyár elején. Beporzásukat a Tukkicula yuccasella jukkamoly okozza. Más lepkefajok, például a Tegeticula intermedia, szintén ezt a yukát használják gazdanövényként petesejtezésükre.<br /><br />Használ<br /><br />A magok eltávolítása után a gyümölcsök főzhetők és fogyaszthatók. A nagy virágszirmok salátákban is fogyaszthatók.<br /><br />Ennek a növénynek a levelei, szárai és gyökerei felhasználhatók a halak elkábítására. A cherokee erre a célra használta.

CT 8 (5 S)

5/ 5

<h2><strong>Palesztin édes mészmag (Citrus limettioides)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>2 magos csomag ára.</strong></span></h2> <p>A Citrus limettioides, a palesztin édes mész vagy az indiai édes mész vagy a közönséges édes mész, alternatívaként tekintve a Citrus × limon, a C. × limon „indiai mész” fajtájának, alacsony savtartalmú mész, amelyet Palesztinában élelmiszer, gyümölcslé és alany.</p> <p>Az indiai édes mész egy kis, tövisekkel rendelkező, örökzöld fa, amely 4–6 méter magasra nő.<br>A fát néha ehető gyümölcséért termesztik, különösen Indiában, a Földközi-tenger térségében, Vietnamban és a trópusi Amerikában</p> <p>Az édes lime tagja. A Meyer citromhoz hasonlóan ez a citrom (Citrus medica) és az édes és savanyú narancstól eltérő mandarin / pomelo hibrid keresztezésének eredménye.</p> <p>Ehető felhasználások</p> <p>Gyümölcs - nyers, főtt vagy tartósított. Zamatos, savas-édes pép. A léből üdítőt készítenek.</p> <p>Gyógyszeres</p> <p>A gyümölcs gyógyhatású.<br>A citrusfélék sokféle hatóanyagot tartalmaznak, és még mindig folynak a kutatások a felhasználásuk felkutatása érdekében. Gazdag C-vitaminban, flavonoidokban, savakban és illékony olajokban. Kumarinokat, például bergaptent is tartalmaznak, amely érzékenyíti a bőrt a napfényre. A Bergapten-t néha adják a barnító készítményekhez, mivel elősegíti a bőr pigmentációját, bár egyeseknél dermatitist vagy allergiás reakciókat okozhat. A legújabb növények egy része antioxidánsok és kémiai hámlasztók forrása a speciális kozmetikumokban.<br>Egyéb felhasználások<br>Az illóolajat a gyümölcs héjából nyerik.</p> <p>A növényt más citrusfélék alanyaként használják.</p><script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

V 119 CL

5/ 5

<!DOCTYPE html> <html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8" /> </head> <body> <h2 id="short_description_content" class="rte align_justify"><strong>Óriás bambuszmag (Dendrocalamus barbatus)</strong></h2> <h2 class="rte align_justify"><span style="color: #ff0000;"><strong>Ár csomag 5 magot.</strong></span></h2> <p>Az Ázsiából és Kínából származó rendkívül ritka és nagyon nagy bambusz 15 méter magasra nő. Az összecsomósodó (nem invazív) bambusz 10 cm átmérőjűre nő, vonzó fürtöket képezve, lándzsás levelekkel. A hajtások kezdetben narancssárgává válnak, majd fiatalságukban zöldekké válnak, és öregedésükkor végül fényes szürke szőrzet alakul ki.</p> <p>Ellenáll a -4 ºC (25 ºF) körüli hőmérsékleteknek, olykor alacsonyabb hőmérsékleteknek is, de a legfontosabb, hogy a talaj száraz maradjon fagy alatt.</p> <p>A bambuszmagok nem mindig állnak rendelkezésre a legtöbb faj hiánya miatt, ez azért van, mert a bambusz ritkán virágzik, néha csak 30 vagy akár 100 évente.</p> </body> </html>

B 5 DB

5/ 5

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8" /> <h2><strong>Kanári sárkányfa Magok (Dracaena draco)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>5 magos csomag ára.</strong></span></h2> <p><span>A </span><b>kanári sárkányfa</b><span> (sárkányvérfa, </span><i>Dracaena draco</i><span>) a </span>spárgafélék<span> </span><i>(Asparagaceae)</i><span> családjának </span>sárkányfa<span> </span><i>(Dracaena)</i><span> nemzetségébe tartozó növényfaj. Különleges formája miatt a képen is látható „ezeréves sárkányfa” a </span>Kanári-szigetek<span> (</span>Tenerife<span>) jelképévé vált. A fagymentes területeken kedvelt kerti dísznövény, </span>botanikus kertekben<span> is gyakran mutatják be. Ez a növényi szimbóluma a természetvédelmi területnek Tenerife szigetén.</span></p> <h2><span class="mw-headline" id="Elterjedése">Elterjedése</span></h2> <p>A<span> </span>szubtrópusi<span> </span>éghajlatot kedvelő sárkányvérfa a<span> </span>babérlombú erdők<span> </span>alsó szintjének, az úgynevezett<span> </span><b>cserje formációnak</b><span> </span>leggyakoribb fája a<span> </span>Kanári-szigeteken, a<span> </span>Zöld-foki Köztársaság<span> </span>területén,<span> </span>Madeirán, az<span> </span>Azori-szigeteken<span> </span>és lokálisan<span> </span>reliktum fajként<span> </span>Dél-Marokkó<span> </span>nyugati partvidékén. Valaha jóformán egybefüggő sárkányfaerdő borította<span> </span>Porto Santo<span> </span>szigetét is, ez azonban a helytelen erdőgazdálkodás eredményeként kipusztult.</p> <h2><span id="Rendszerez.C3.A9s"></span><span class="mw-headline" id="Rendszerezés">Rendszerezés</span></h2> <dl> <dt>Alfajai</dt> </dl> <ul> <li><i>Dracaena draco</i><span> </span>ssp.<span> </span><i>draco</i></li> <li><i>Dracaena draco</i><span> </span>ssp.<span> </span><i>ajgal</i><span> </span>(Benabid &amp; Cuzin)</li> </ul> <p>A dél-marokkói<span> </span>refúgiumban, egy szűk sziklaszurdok párkányaiban talált, kb. 100 egyedből álló állomány termései szabálytalan alakúak, csak 1-2 magot tartalmaznak. Ezért külön alfajként (ajgal,<span> </span>berber nyelven<span> </span>sárkányvérfa) írták le.</p> <p>A<span> </span>Kanári-szigetek<span> </span>legnagyobbikán,<span> </span>Gran Canarián<span> </span>élő sárkányvérfákat néha külön fajként írják le,<span> </span><i>Dracaena tamaranae</i><span> </span>néven.</p> <h2><span id="Jellemz.C5.91i"></span><span class="mw-headline" id="Jellemzői">Jellemzői</span></h2> <p>Az<span> </span>egyszikű<span> </span>fa fiatalkorában egyetlen szürke, sima felületű, később többszörös, szivacsos-rostos törzset növeszt. 12 méternél ritkán nő magasabbra, vastag levelei jellegzetes ernyőformájú lombot alkotnak. Lassan növekszik, tízévente mintegy egy métert.</p> <p>Üstökben álló, fehér vagy vöröses szegélyű, kardszerű<span> </span>levelei<span> </span>3–5 cm szélesre és 40–60 cm hosszúra nőnek, a végük gyakran igen hegyes. A<span> </span>levéllemez<span> </span>sötétzöld vagy szürkészöld színű. Illatos, krémfehér<span> </span>virágai<span> </span>kora nyáron nyílnak. A kétivarú virágokban 6 porzó- és 3 termőlevél található, a 6 lepellevél rövid, harang alakú csővé forrt össze.</p> <p>A növények törzse első virágzásukig (15-30 éves korukig) magányos, az elágazások a hajtáscsúcson hatalmas, elágazó fürtökben növő virágzat elszáradása, majd lehullása után alakulnak ki. A keletkező 5-10 új<span> </span>hajtás<span> </span>mind saját végálló üstököt, levélcsokrot növeszt, az így kialakuló elágazások alakítják ki a sárkányvérfa sajátos, ernyőszerű lombkoronáját. Az 1-3 magvú, gömb (illetve az<span> </span><i>ajgal</i><span> </span>alfajé szabálytalan) alakú, sárga bogyótermés nyár végére ér be. A 6–8 mm-es, világosbarna<span> </span>magok<span> </span>25 °C-on két hónap alatt kicsíráznak.</p> <p>Elvirágzás után a törzset megcsapolva a sárkányvérfából (és a<span> </span>szokotrai sárkányfából<span> </span>is) cinóbervörös nedv – úgynevezett<span> </span>sárkányvér<span> </span>– nyerhető ki. Ezt<span> </span>gyantaanyagai<span> </span>miatt többek között a bútoriparban pácoláshoz vagy<span> </span>lakkokban<span> </span>használták. Emellett a szépségiparban is előszeretettel alkalmazzák, az<span> </span>antioxidáns<span> </span>(proanthocyanidin) és a<span> </span>csersav<span> </span>tartalma, illetve a gyanta gyulladáscsökkentő hatása miatt.</p> <h3><span id="T.C3.B6rzse"></span><span class="mw-headline" id="Törzse">Törzse</span></h3> <p>A sárkányvérfára az<span> </span>egyszikűek<span> </span>között ritkaságként jellemző, hogy<span> </span>hajtásainak<span> </span>merisztémája<span> </span>a növény egész élete során osztódik, a növény másodlagos megvastagodásra képes. Az itt fellépő speciális növekedési formát „dracaenoid” megvastagodásnak nevezik: a<span> </span>kéreg<span> </span>alatti merisztéma befelé, a törzs tengelye irányában termeli a<span> </span>szállítónyalábok<span> </span>és az<span> </span>alapszövet<span> </span>elemeit.</p> <p>Lassú növekedésük miatt a másodlagosan vastagodó, elágazó törzsű üstökösfák közepes vagy kis termetűek maradnak. Egyes példányaik akár ezer évig is elélhetnek. Koruk nehezen becsülhető, mivel a szivacsos-rostos szerkezetű törzs nem képez<span> </span>évgyűrűket; az életkor meghatározásában a virágzások gyakorisága (évesnél ritkább), illetve az elágazások számára szolgálhat támpontul.</p> <p>A képen is látható,<span> </span>Icod de los Vinos<span> </span>városban található „ezeréves sárkányfa” (lehet, hogy kora csak 5-600 év)<span> </span>Tenerife<span> </span>szigetének egyik fő nevezetessége. A 19. században élt még ennél is nagyobb példány kerülete 14,8 m, magassága 23,5 m volt. Mivel már a sziget spanyol meghódításakor (1492) is ilyen vastag volt, a híres természettudós,<span> </span>Alexander von Humboldt<span> </span>korát néhány (5-6) ezer évesre becsülte. 1868-ban egy hatalmas vihar pusztította el.</p> <h2><span id="Termeszt.C3.A9se"></span><span class="mw-headline" id="Termesztése">Termesztése</span></h2> <p>A tűző napot és a szárazságot jól tűri, de dísznövényként tavasztól őszig rendszeresen öntözni kell. A kavicsos, homokos, jó vízáteresztő talajt kedveli.</p>

T 87 (5 S)

5/ 5

<h2><strong>Magok hólyagos habszegfű (Silene vulgaris)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>10 magos csomag ára.</strong></span></h2> <p>A<span>&nbsp;</span><b>hólyagos habszegfű</b><span>&nbsp;</span><i>(Silene vulgaris)</i><span>&nbsp;</span>Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, jellegzetesen felfújt<span>&nbsp;</span>csészéjű<span>&nbsp;</span>szegfűféle<span>&nbsp;</span>vadvirág. Egyéb elnevezései hólyagfű, délcike, sikapár.</p> <h2><span class="mw-headline" id="Megjelenése">Megjelenése</span></h2> <p>A hólyagos habszegfű 20–50&nbsp;cm magas, évelő, lágyszárú, mélyen gyökerező növény. Szára felálló, esetleg kissé elfekvő. Levelei keresztben átellenesek, a száron ülők, szőrtelenek (csak élükön pelyhesek), hullámos szélűek, halványzöld vagy szürkészöld színűek. Alakjuk lándzsás vagy tojásdad.</p> <p>Június és augusztus között virágzik. Virágzata laza<span>&nbsp;</span>bogernyő. A virág egyivarú (vagy porzós vagy bibés), öt mélyen szelt, fehér sziromlevélből áll; bibéi messze kinyúlnak a szirmok közül. Porzószáma 10. Szirmainál feltűnőbb hólyagszerű, felfújt, zöld, zöldessárga vagy fehéres, hálózatosan recés, 20 főerű csészéje. Az erek sötétebbek az alapszínnél, zöldesek vagy rózsaszín árnyalatúak. A csésze csúcsa ötfogú. A virág átmérője 2–3&nbsp;cm. Éjjeli lepkék porozzák be, ezért csak este kezd el illatozni. Bőséges nektártartalma miatt méhek is látogatják.</p> <p>Termése<span>&nbsp;</span>toktermés; fényes halványbarna, belsejében nagyszámú, apró, fekete maggal.</p> <h2><span id="Elterjed.C3.A9se_.C3.A9s_term.C5.91helye"></span><span class="mw-headline" id="Elterjedése_és_termőhelye">Elterjedése és termőhelye</span></h2> <p>Eurázsiai eredetű faj, Európa nagy részén és Ázsia mérsékelt övi tájain honos egészen Japánig. Észak-Amerikába a 19. században behurcolták, ott sokhelyütt gyomnövénynek számít. Magyarországon az egész országban szórványosan előfordul.</p> <p>Útszéleken, félszáraz gyepekben, gyomtársulásokban fordul elő. Előszeretettel nő meszes, nitrogénben gazdag talajon. Nap- és melegkedvelő.</p> <h2><span id="Jelent.C5.91s.C3.A9ge"></span><span class="mw-headline" id="Jelentősége">Jelentősége</span></h2> <p>Levelei és fiatal hajtásai ehetőek, nyersen salátában vagy megfőzve. Megfőzött 5&nbsp;cm-es hajtásainak íze kissé kesernyés zöldborsóra emlékeztet. Püréként íze a spenótéra hasonlít. Leveleit még a virágzás előtt kell begyűjteni. Magyarország egyes tájain a spenóthoz hasonlóan fogyasztják, a Csallóközben még ma is van olyan falu, ahol a legelőn gyűjtik, majd pénzért árulják.<span>&nbsp;</span>Szaponintartalma<span>&nbsp;</span>miatt nagyobb mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott.</p><script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 35 (10 S)