5/ 5

<h2><strong>Bugás csörgőfa magok (Koelreuteria paniculata)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>A csomag ára 10 magot tartalmaz.</strong></span></h2> <p style="color: #202122; font-size: 14px;">A<span>&nbsp;</span><b>bugás csörgőfa</b><span>&nbsp;</span>vagy egyszerűen<span>&nbsp;</span><b>csörgőfa</b><span>&nbsp;</span><i>(Koelreuteria paniculata)</i><span>&nbsp;</span>a<span>&nbsp;</span>szappanfavirágúak<span>&nbsp;</span><i>(Sapindales)</i><span>&nbsp;</span>rendjébe, a<span>&nbsp;</span>szappanfafélék<span>&nbsp;</span><i>(Sapindaceae)</i><span>&nbsp;</span>családjába<span>&nbsp;</span>tartozó<span>&nbsp;</span>fás szárú,<span>&nbsp;</span>lombhullató<span>&nbsp;</span>növényfaj. Kelet-Ázsiában, Kína és Korea területén őshonos, Európába a<span>&nbsp;</span>16. században<span>&nbsp;</span>török közvetítéssel került, díszfaként termesztik.<span>&nbsp;</span>Japán<span>&nbsp;</span>tengerpartjain és<span>&nbsp;</span>Dél-Európában<span>&nbsp;</span>betelepült fajként vadon is él. Az<span>&nbsp;</span>USA<span>&nbsp;</span>keleti részén, főként<span>&nbsp;</span>Floridában<span>&nbsp;</span>inváziós fajnak<span>&nbsp;</span>tekintik.</p> <p style="color: #202122; font-size: 14px;">Két változata ismert:</p> <ul style="color: #202122; font-size: 14px;"> <li><b>Koelreuteria paniculata var. paniculata</b>. Észak-Kínában és Koreában terjedt el. A levelek egyszeresen szeldeltek.</li> <li><i>Koelreuteria paniculata</i><span>&nbsp;</span>var.<span>&nbsp;</span><i>apiculata</i><span>&nbsp;</span>(Rehder &amp; E.H.Wilson) Rehder (syn.<span>&nbsp;</span><i>K. apiculata</i>). Nyugat-Kínában (Szecsuan) terjedt el, lépcsőzetesen átmenve a közép-kínai var.<span>&nbsp;</span><i>paniculata</i><span>&nbsp;</span>változattal. A nagyobb levélkéjű levelek gyakran kétszeresen szeldeltek.</li> </ul> <br> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;"><span class="mw-headline" id="Jellemzői">Jellemzői</span></h2> <p style="color: #202122; font-size: 14px;">5-10 méter magas, kerek koronájú fa.<span>&nbsp;</span>Kérge<span>&nbsp;</span>repedezett, világosbarna. Fiatal<span>&nbsp;</span>hajtásai<span>&nbsp;</span>vastagok, narancsos barnák.<span>&nbsp;</span>Levelei<span>&nbsp;</span>szárnyasan összetettek, 20–40&nbsp;cm hosszúak, 11-13 erősen fűrészes szélű, csúcsos levélkéből állnak. A nagyobb levélkék a levél középpontján maguk is szeldeltek, de nem minden levél kétszer szeldelt, mint a<span>&nbsp;</span><i>Koelreuteria bipinnata</i><span>&nbsp;</span>fajnál. A levéllemez fényes zöld színű, fonákján kékes árnyalatú. Ősszel a levelek aranyos sárga, majd barna színt kapnak. A nyár második felében virágzik, az apró, illatos sárga, négy szirmú<span>&nbsp;</span>virágok<span>&nbsp;</span>látványos végálló bugavirágzatot alkotnak. Hímnős virágait<span>&nbsp;</span>méhek<span>&nbsp;</span>porozzák. Három élű toktermése 3–6&nbsp;cm hosszú, 2–4&nbsp;cm széles, felfújt hólyagra emlékeztet. Színe éretlenül zöld, éretten narancssárgás, ősszel sötétbarna. Egész télen díszíti a fát. A termés sötétbarna vagy fekete, 5–8&nbsp;mm átmérőjű<span>&nbsp;</span>magokat<span>&nbsp;</span>tartalmaz, melyek sütve ehetők, de fogyasztásuk nem terjedt el.</p> <h2 style="color: #000000; font-size: 1.5em;"><span id="Termeszt.C3.A9se"></span><span class="mw-headline" id="Termesztése">Termesztése</span></h2> <p style="color: #202122; font-size: 14px;">Fény- és melegkedvelő, szárazságtűrő, a talajra és a városi levegőre nem érzékeny növény, ezért utcafának is kiváló, de parkokban is szép látványt nyújt. Az erős szelet jól viseli, ám a tengervíznek való kitettségre érzékeny.</p><script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

T 93 (10 S)

5/ 5

<h2><strong>Átlátszó kémcső fedővel 10 ml</strong></h2> <h2><span style="color: #fe0000;"><strong>Az ár 1 kémcsőre vonatkozik.</strong></span></h2> Ideális magvak vagy más dolgok tárolására.<br><br>A fedél tökéletesen zárva van, ezért folyadékokat is tarthat.<br><br>Eldobható műanyag centrifugacső kupakkal.<br><br>Pp anyagból készült, akár 150 fokos hőállóság, nincs buborék szennyeződések nélkül.<br><br>Hegyes alsó, rugalmas fedél, könnyen nyitható.<br><br>Leírás:<br>Műszaki adatok: Centrifuga cső<br>Anyag: műanyag<br>Szín: átlátszó szín<br>Magasság: kb. 3,14 hüvelyk /8 cm<br>Átmérő: kb. 0,59 hüvelyk / 1,5 cm<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

PE 7 (10ml)

5/ 5

<h2><strong>Vadkörtemag, mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis)</strong></h2> <h2><span style="color: #fe0000;"><strong>Az 5 db magot tartalmazó csomag ára.</strong></span></h2> Vadkörte, mandulalevelű körte (Pyrus amygdaliformis) A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó lombhullató cserje vagy alacsonyabb fa. 6 m magasra is megnő, lombkorona szabálytalan, kerek, sűrű. A gyökérrendszer erős, mély és jól elágazó. Az ágakat tövis borítja, kérge vöröses, hosszanti, keresztirányban repedezett, körülbelül 1 cm vastag. A fiatal hajtások barna színűek, kezdetben sűrűn szőrösek, később csupaszok.<br><br>A rügyek kicsik, mindössze 2 mm hosszúak, sötétszürke-sötétbarna pikkelyek borítják, amelyek finoman szőrösek és hegyesek. Levelei váltakozók, megnyúlt elliptikusak, 3-8 cm hosszúak, 1-3 cm szélesek, hegyesek, egész szélűek vagy finoman fogazott, arcon sötétzöldek, hátuk szürkés, finoman szőrös, vékony levélnyélen helyezkedik el kb 1- 3 cm hosszú.<br><br>Virágai kétivarúak, egyivarúak, körülbelül 2 cm nagyságúak, 5-12 fürtös virágzatban csoportosulnak, a corolla 5 fehér sziromból épül fel. Áprilisban és májusban virágzik.<br><br>Termései kerekek, kemények, kezdetben zöldek, később sárgásbarna színűek, 2-3 cm nagyságúak, rövid szárakon helyezkednek el. Októberben érnek, magjuk fekete, lapos, körülbelül 5-6 mm hosszú.<br><br>Dél- és Délkelet-Európában, valamint Kis-Ázsiában elterjedt. Nálunk az Adriai-tenger mentén, Isztriában, a tengerparton és Dalmáciában található. Meleg, napos és félárnyékos helyeken, bozótosban, lombos erdei tisztásokon, réteken, maquisban nő.<br><br>Szárazságtűrő, gyengébb az alacsony hőmérsékletig, jól megköti a talajt és védi az eróziótól. Lassú növekedésű, csonkoktól jó hajtású. Néha szubsztrátumként használják gyümölcsfák oltásához.<br><br>Gyümölcsei ehetőek, édes-savanyú ízűek. Szárítva teához vagy tetszés szerint feldolgozhatóak.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

V 114 (5 S)

5/ 5

<h2><strong>Mandzsúri cseresznyemag (Prunus maackii)</strong></h2> <h2><span style="color: #fe0000;"><strong>Az ár 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> A Prunus maackii, amelyet mandzsúriai cseresznyének vagy amuri cseresznyének neveznek, egy cseresznyefaj, amely Koreában és az Amur folyó mindkét partján, Mandzsúriában (Kína északkeleti részén), valamint Amur megyében és Primoryeban (Oroszország délkeleti részén) őshonos. Korábban a Prunus subg. Padus, de mind a morfológiai, mind a molekuláris vizsgálatok azt mutatják, hogy a Prunus subg. Cerasus.<br><br>Észak-Európában és Észak-Amerikában díszfaként termesztik, főként dekoratív kérge miatt. Kedveli a napsütést és a nedves (de lecsapolt) talajt, jól bírja a nagy téli hideget, de a meleget nem. A gyümölcsöt gyümölcslé, zselé és lekvár előállításához használták. A termesztett példányok 17 m magasak és 90 cm -es törzsátmérőjűek.<br><br>4-10 m magasra megnövő lombhullató fa. A fiatal fák kérge nagyon határozott, sima, fényes bronz-sárga, de a kor előrehaladtával repedezett és fakó, sötét szürke-barna lesz. Levelei váltakozók, tojásdadok, 4-8 cm hosszúak és 2,8-5 cm szélesek, 1-1,5 cm-es, serdülő levélnyéllel, egész vagy nagyon finoman fogazott szegéllyel; felül sötétzöldek, kissé halványabbak és az erek alatt serdülőképesek. A virágok 5-7 cm hosszú, egyenként 8-10 mm átmérőjű, függőleges tüskéken készülnek, öt fehér szirommal. Gyümölcse 5-7 mm átmérőjű, cseresznyeszerű kis csonthéjas, eleinte zöld, éréskor először pirosra, majd sötétlilára vagy feketére válik. A virágzás a tavasz közepén van, a gyümölcsök kora nyártól kora őszig érnek.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

V 193 (5 S)

5/ 5

<h2><strong>Williams körtemag</strong></h2> <h2><span style="color: #fe0000;"><strong>Az ár 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> A Williams körte az egyik leghíresebb és legjobb minőségű körtefajta. Egy régebbi fajta, Nagy-Britanniából származik. Vilmos augusztus második felében érik. A gyümölcsök nagyon nagyok, akár 230 g-ig is.<br><br>A fa legfeljebb 9 méter magas, a virágok fehérek William virágában, áprilisban és májusban virágzik. A gyümölcs alapszíne világoszöld - ami éretten citromsárgává változik (vöröses színű fajtákat fejlesztettek ki). A hámrétegen kis barna foltok (lenticellek) láthatók.<br><br>A hús finom szemcsés és nagyon finom szerkezetű, sárgásfehér színű, édes és lédús. Tele van ízzel, kifejezetten felismerhető, meglehetősen markáns pézsma aromával és illattal. Gyakorlatilag elmondható, hogy az emberek a körte ízét William ízével azonosítják.<br><br>A gyümölcsök jellegzetes "körte" alakúak, amely harangra emlékeztet. A fajta William's, de tényleg sok fajtát gyártanak belőle.<br><br>Friss felhasználásra és feldolgozásra egyaránt kiválóan alkalmas. Korán kezd termést hozni és bőségesen szül. Érés előtt 2 héttel szüretelik (általában augusztus végén és szeptember hónapban), és hűtőszekrényben legfeljebb 5 hónapig tárolható.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

V 121 (5 S)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Magok Tomatillo Malinalco királynője (Physalis ixocarpa)</strong></h2> <h2><span style="color: #fe0000;"><strong>Az ár az 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> Régi és nagyon ritka fajta Malinalco városából Mexikó délnyugati részén. A Tomatillo más néven mexikói héjas paradicsom. Nem paradicsom, ahogy a neve is sugallja, de szorosan rokon az ananászcseresznyével. A többi paradicsomhoz hasonlóan a növény bokros habitusú és 180-200 cm magas.<br><br>A gyümölcsöket vékony hártya veszi körül. Ez a hártya kezdetben zöld, és a gyümölcs érésekor barna, szinte átlátszóvá válik. A gyümölcsök zöldtől világossárgáig érnek. Ez a paradicsom nagyobb és édesebb, mint más paradicsomfajták.<br><br>Íze az édes és a savanyú egzotikus kombinációja. Ennek a Malinalka királynőnek az alakja kerek, hosszúkástól keskenyig. A hús kellemes savanyú, édes és lédús. A paradicsom salátákban, salsákban, egzotikus gyümölcsökből készült desszertekben használható, kompótokat is készítenek belőle.<br><br>Ezenkívül a chili szósz (Salsa Verde) paradicsomból és chiliből készül. Adjon szilárd támaszt ennek a növénynek. A betakarítás augusztustól lehetséges, amikor a gyümölcs héja átlátszóvá válik és a gyümölcs sárgul. Az érett gyümölcsök rendszeresen lehullanak a növényről.<br><br>Vetés márciusban, átültetés áprilistól stabil hőmérsékleten. A gyümölcsök az átültetés után alig több mint két hónappal készen állnak a leszedésre. Ez a fajta különösen a legédesebb fajták közé tartozik, kivételes citrus ízzel. <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

VT 167 (5 S)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Mizuna vörös japán mustármag</strong></h2> <h2><span style="color: #fe0000;"><strong>Az ár a 10 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> Japánban ősidők óta termesztik a „Mizunát”. A Mizunát 2019-ben sikeresen termesztették a Nemzetközi Űrállomáson. A 4-9. keménységi zónában nő, a teljes napot vagy a részleges árnyékot kedveli, a jó vízelvezetésű talajt, pH-ja 6,5-7,0. Mikrozöldként, vagy 20 cm-es osztásközzel a leveleiért termeszthető.<br><br>A mizuna Észak-Kína, Korea és Japán tengeri területein őshonos. Egyike a "Kyo-Yasai"-nak nevezett növényeknek, amelyek kiváló ízvilága azt magyarázza, hogy hagyományosan a császár számára termesztették az egykori császárvárosban, Kiotó környékén. A második világháború után az Egyesült Államokban, majd Európában bevezetett Mizuna ott gyorsan meghonosodott.<br><br>Szívós, kétéves növény. A vetését követő évben sárga virágzást kínál (apró virágok, 4 szirmú, mint a Brassicaceae család összes képviselője). Az első évben a mizuna sűrű, 15-25 cm magas rozettát fejleszt ki, számos hosszúkás, finomra vágott, világoszöld levéllel. Ez a káposzta göndör cikóriát és pitypangcsomót egyaránt idézhet. A mizuna lombja ropogós és enyhén borsos ízű. Ez minden bizonnyal megmagyarázza a "japán mustár" becenevet, amely néha ezt a káposztát jelöli.<br><br>A mizuna kulináris felhasználása<br>A Mizunát természetesen salátákhoz használják, vagy apróra vágva gyorsan visszatehetjük wokba, vagy levesekbe, pörköltekbe csúsztathatjuk.<br><br>Például a szeletelt leveleket gyorsan serpenyőben megsüthetjük, és garnélarákkal és tésztával tálalhatjuk. Tesztelés: az edényt meglocsoljuk kókusztejjel, megszórjuk pörkölt mogyoróval.<br><br>A Mizunát szárnyas- vagy marhahúslevesben is főzhetjük. Vagy készítsd el pestoként, mint a rukkolával.<br><br>A Mizuna egy népszerű kiotói kulináris különlegesség alapja: a japán kacsa és a mizuna fondü.<br><br>Egy másik „Kyo Yasai” zöldséget, a komatsunát széles körben fogyasztják a japán éttermekben és a koreai konyhában. Hagyományosan ott namuruban készítik: szezámolajból és kochujanból (enyhén édes és erjesztett chili paszta) készült szósz.<br><br>Mizuna vetés<br>&nbsp;<br>A Mizuna igénytelen: ha a hűvös, de jó vízelvezetésű talajokat kedveli, bármilyen jó kerti talajban megterem. Válasszon napos helyet.<br><br>Szívós (-12 °C-ig ellenáll a hőmérsékletnek), ugyanakkor érzékeny a hőre, ami idő előtt magvakra keltheti. Ezenkívül, bár már májusban el lehet vetni a helyére, inkább nyár végén (augusztus végén) neveljük a téli betakarítás érdekében.<br><br>A Mizunát szabadföldi faiskolákban vagy helyben vetik. A növényeket akkor ritkítjuk és ültessük át, ha már 4 levelük van, 20 cm távolságra.<br><br>Rusztikus, egészséges és erőteljes, ez a zöldség szinte nem igényel karbantartást: sem trágyázást, sem kezelést. Ősszel és télen termesztik, öntözést sem igényel. Csak vigyázni kell a rozetták védelmére egy telelő vitorla alatt, ha a külső hőmérséklet nagyon alacsony lesz és több napig kitart.<br><br>A Mizunát a vetés után 6 héttel lehet betakarítani.<br><br>Általános név: Mizuna<br>Latin neve: Brassica rapa var japonica<br>Család: Brassicaceae<br>Növényzet: Biennálé<br>Felnőtt magasság: 0,15-0,30 m<br>Talajtípus: Agyagos talaj Mészkő talaj Homokos talaj Humusz <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 76 (10 S)

5/ 5

<h2 class=""><strong>Densuke Japan Görögdinnye mag</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Az ár 5, 10, 50 magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> A világ legdrágább görögdinnye akár 4500 dollár is lehet!<br>4500 dollár egy görögdinnye?!<br>A Densuke görögdinnye olyan, mint egy luxusautó a görögdinnye világában. Japánban, Hokkaido szigetén termesztik, és számuk minden évben korlátozott! A Densuke görögdinnye a világ legdrágább görögdinnye!<br><br>A Densuke görögdinnye Japánban, Hokkaidón nő. A görögdinnye héja láthatóan sötétebb, a húsa pedig köztudottan sokkal édesebb, mint a máshol árult hagyományos görögdinnyeké.<br><br>A szakértők szerint az édesség és az íz minősége sokkal jobb, mint a piacon lévő többi dinnyé, és az állaga is ropogósabb. A dinnyék is korlátozott számban állnak rendelkezésre, ami nagy keresletet és magas árat tesz rájuk. <script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

V 123 (5 S)

5/ 5

<h2><strong>Ázsiai gázló magok (Centella asiatica)</strong></h2> <h2><span style="color: #fd0000;"><strong>Az ár a 20 db-os magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> Az ázsiai gázló (Centella asiatica) (korábban Hydrocotyle asiatica)[1] az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjén belül a Mackinlayaceae családba tartozó trópusi növényfaj.<br><br>Leírása<br>Főleg Madagaszkáron és Ázsiában (Kína, Indonézia) fordul elő. Kisméretű, évelő növény, amely könnyen felismerhető szétterülő, legyező alakú, fogazott szélű leveleiről, valamint egyszerű, fehéres ernyővirágzatáról.<br><br>Kulináris felhasználás<br>A burmai konyhában a nyers pennywort fő összetevője a salátáknak, amelyeket hagymával, darált földimogyoróval, babporral kevernek össze, és lime levével és halszósszal ízesítik. A centellát levélzöldként használják a Srí Lanka-i konyhában, mivel ez a főként helyben kapható leveles zöld, ahol gotu kolának hívják. Leggyakrabban mallumaként készítik, amely hagyományos kísérője a rizs- és vegetáriánus ételeknek, mint például a dal, a jackfruit vagy a sütőtök curry. Táplálónak számít. A finomra vágott gotu kola növények mellett a gotu kola mallum kókuszreszelékkel, kockára vágott mogyoróhagymával, lime (vagy citrom) levével és tengeri sóval is fogyasztható. További összetevők a finomra vágott zöld chili, a chilipor, a kurkumapor vagy az apróra vágott sárgarépa. A Centella-gyümölcsöt hordozó szerkezetek intenzív keserű ízük miatt kikerülnek a gotu kola mallumából. A kola kenda néven ismert zabkása egyik változatát a gotu kolával is készítik Srí Lankán. A Gotu kola kenda jól megfőtt vörös rizsből készül, extra folyadékkal, kókusztejből készült első kivonattal és gotu kola pürével. A zabkása édesség kedvéért csípős sörrel jár. A centella leveleit modern édes pennywort italokhoz és gyógyteákhoz is használják. Ezenkívül a leveleket egészben kókuszolajban sütve, vagy kókusztejben fokhagymával vagy dhallal főzve tálaljuk.<br><br>Indonéziában a leveleket a sambai oi peuga-ga-hoz, egy Aceh-féle salátához használják, és Bogorban asinanba is keverik. Kambodzsában, Vietnamban és Thaiföldön ezt a levelet italok készítésére használják, vagy nyers formában salátákba vagy hideg zsemlébe is fogyaszthatják. Bangkokban a Chatuchak Weekend Market árusai kókusz-, rozella-, krizantém-, narancs- és egyéb egészségügyi italok mellett árulják. A maláj konyhában pegaga néven ismert, és ennek a növénynek a leveleit az ulamhoz, egyfajta zöldségsalátához használják.[2] A C. asiatica-t széles körben használják különféle indiai regionális konyhákban. Bangladesben a Centellát Thankuni Pata-nak hívják, és különféle ételekhez használják, amelyek közül az egyik legétvágygerjesztőbb a Thankuni Patar Bora nevű pakoraszerű snack; pépesített centellából, lencséből, julienne-re sült hagymából és zöldpaprikából<br><br>Hagyományos gyógyászat<br>A hagyományos orvoslásban a C. asiatica-t különféle rendellenességek és kisebb sebek kezelésére használták[2], bár a klinikai hatékonyságot és biztonságosságot tudományosan nem erősítették meg.[10] A helyi alkalmazásból kontakt dermatitisz és bőrirritáció léphet fel.[10] Elfogyasztása után álmosság léphet fel.[10] A gyógynövénynek káros hatásai lehetnek a májműködésre, ha több hónapon keresztül használják.<br><br>Mezőgazdaság<br>A fitoremediáció összefüggésében a C. asiatica potenciális fitoextrakciós eszköz, mivel képes felvenni és áthelyezni a fémeket a gyökértől a hajtásig, ha nehézfémekkel szennyezett talajban termesztik.<script src="//cdn.public.n1ed.com/G3OMDFLT/widgets.js"></script>

MHS 78

5/ 5

<h2><strong>Kukorica Osmak magvak (nyolc sor)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Az ár 20 db (5 g) magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> <p>Ez egy nagyon régi őshonos kukoricafajta Szerbiából, egyszerűen "Osmak"-nak (nyolc sor) hívják.</p> <p>Személyes véleményünk az, hogy egyetlen más kukorica sem tud olyan finom lisztet adni, mint az Osmak.</p> <p>Ez egy régi típusú fehér kukoricafajta, amelyet főként emberi fogyasztásra használnak. Korábban az egész Balkánon jelen volt, ma pedig nehéz megtalálni, mert az 1980-as években a hibridek elnyomták. A fehéren kívül fehér szemcse és nyolc sor jellemzi.</p> <p>Az "Osmak" hibridként nem ad magas hozamot. Idén vetettük el először. Elvettük, mint a többi kukoricát. Mi sem kezeltük vegyszeresen.</p>

VE 237 (5g)

5/ 5

<h2><strong>Afrikai őszibarack magvak (Nauclea latifolia)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Az ár a 10 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> <p>A Nauclea a Rubiaceae családba tartozó virágos növények nemzetsége. A fajok örökzöld fák vagy cserjék, amelyek a trópusi Afrikában honosak, ahol alacsonyabban nő a szavanna erdeiben.</p> <p>Kis-közepes méretű fa vagy cserje, legfeljebb 30 m magas, nagy, egyszerű, feltűnő erezett levelekkel, furcsa, de szép, gömbölyű, erős illatú, fehér virágzattal. Vörös, ehető gyümölcsöket hoz, lédús, édes, piros, péppel, íze az almára emlékeztet.</p> <p>Termesztése során jól alkalmazkodik a trópusi éghajlathoz, és már néhány év elteltével gyümölcsöt kezd. Egyelőre azonban Afrikán kívül nagyrészt ismeretlen.</p> <p>Nagy virágcserépben nevelhető.</p>

V 108 (10 S)

5/ 5

<h2><strong>Fuzzyfruit nightshade magok (Solanum candidum)</strong></h2> <h2><span style="color: #ff0000;"><strong>Az ár az 5 db magot tartalmazó csomagra vonatkozik.</strong></span></h2> <p>3 m magas füves cserje nagy, karéjos levelekkel és szőrös, sárgabarack méretű, ehető gyümölcsökkel. A Solanum candidum széles körben elterjedt erdős területeken és zavart területeken Dél-Mexikótól délre az Andok mentén Peruig.</p> <p>A Solanum candidum egy örökzöld cserjefaj, amely Dél-Amerikában őshonos, és alkalmanként ehető gyümölcséért termesztik.</p> <p>Háziasítatlan és nagyon ritka a termesztésben, fuzzyfruit nadálytő, naranjilla Silvestre vagy chichilegua néven ismert. A gyümölcs némileg hasonlít a rokon Cocona-ra (Solanum sessiliflorum), és a Solanum candidum láthatóan számos közeli rokonával hibridizálódik, beleértve a kókonát, a naranjillát és a pseudolulo-t. Az egyik figyelemre méltó különbség a rendkívül hirsute termések, amelyek – legtöbb rokonától eltérően – teljes éréskor nem válnak le könnyen, ami akadályozza az érett gyümölcs elfogyasztását. Mindazonáltal a S. candidum közeli rokona más, ehető gyümölcsükért termesztett éjszakai pajzsoknak, beleértve a paradicsomot (S. lycopersicum), a naranjillát (S. quitoense) és a padlizsánt (S. melongena). A kártevőkkel és betegségekkel szembeni viszonylag erős ellenálló képessége (étvágygerjesztőbb rokonaihoz képest) felkeltette a mezőgazdasági érdeklődést.</p> <p>Tudományos szempontból a S. candidum további érdekesség, mivel úgy tűnik, hogy a legközelebbi rokona és lehetséges őse ugyanazon botanikai klád ázsiai tagjainak, nevezetesen a Solanum lasiocarpumnak, amely Indiában őshonos, de naranjilla-szerű gyümölcsei miatt termesztik. és hasonlóképpen könnyen hibridizálódik a S. candidummal.</p> <p>A Solanum candidum feltehetően Kolumbia, Peru és Chile mérsékelt övi Andok régióiban őshonos. A kókuszhoz, a naranjillához és az indiai nadálytőhöz hasonlóan a S. candidium is termést hoz a magtól számított 1-2 éven belül. Egy rövid életű évelő, gyümölcstermesztés meglehetősen hosszú tenyészidőt igényel, ami mérsékelt éghajlaton korlátozza mezőgazdasági potenciálját. A naranjillához és a kókuszhoz hasonlóan a S. candidum is a szubtrópusi felhőerdők klímájához alkalmazkodik a legjobban, ahol a fagy nem ismert, de az extrém hőség szintén nagyon ritka vagy ismeretlen. Gyümölcsei kerek bogyók, éretten is tartós szőrrel borítva, 2 cm nagyságúak, sárgára vagy pirosra érnek.</p>

V 124 (5 S)